Életmód Orvoslás

Azt, hogy betegségek kezelése és a kieső munkaerő sok pénzbe kerül, eddig is tudtuk. Nemrégiben az is kiderült, hogy melyik az az öt nem fertőző betegség, amely a legnagyobb pénzügyi terhet jelenti majd a következő 20 évben.

Az 5 „leggyilkosabb” betegség

Nemrégiben a World Economic Forum tanulmányából derült ki, melyik az az öt nem fertőző betegség, amely a következő húsz évben 47 trillió dollárt fog felemészteni világszerte. Ezek a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a pszichés problémák, a krónikus légzőrendszeri betegségek és a rák. A hatalmas költségek 70 százalékát ezek közül a pszichiátriai- és a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki. Ez utóbbiak közé tartoznak többek közt a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, az érelmeszesedés, a szívinfarktus, a ritmuszavarok, az aorta és a perifériás érrendszer betegségei, és a szívbelhártya-gyulladás.
Klaus Schwab professzor, a World Economic Forum alapítója és vezetője szerint olyan hatalmas veszélyekről és pénzösszegekről van szó, hogy csakis azonnali cselekvéssel lenne megakadályozható a húsz éven belül bekövetkező egészségügyi és financiális válság. 

Hatalmas költségek   
Azzal is számolnunk kell, hogy 2050-re megkétszereződik világszerte a 60 éven felüliek száma. Tehát egyre öregedő népességnek kell szembenéznie a betegségekkel, így az egészségügyi ellátásuk is egyre nagyobb költséget jelent a nemzetgazdaságoknak. Az említett tanulmány azért is jelentős, mert eddig még sosem látszott ilyen világosan, milyen hatalmas arányban halnak meg emberek a produktív éveik közepén. Ez pedig nem csak a családoknak óriási veszteség, de az egészségügyi rendszerre és a világgazdaságra nézve is katasztrófával fenyeget. Éppen ezért feltétlenül cselekvésre kell felszólítani az állami- és a magánszektort is.
A kormányzatoknak látniuk kell, hogy a csőd közeli állapotot csak akkor lehet megakadályozni, ha ebben a pillanatban elkezdik az egészségügyi fejlesztéseket és a kampányokat az egészségesebb életmód mellett, az egyéneknek pedig el kell fogadniuk, hogy az egészségükért önmaguk a felelősek.

Tennünk kell az egészségért!

- Öt fő lépés van, amelyet mindenképpen meg kell tennünk magunkért, az egészségünkért.  Az első a rendszeres mozgás beépítése az életünkbe, a második az egészséges étkezés, a harmadik a dohányzás elhagyása, a negyedik az alkoholfogyasztás mérséklése és végül a stressz-menedzsment. Ezen életmódbeli változtatások mellett természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres orvosi szűrések jelentőségét sem, hiszen egy betegséget mindig könnyebb megelőzni, mint gyógyítani, illetve az idejében elkezdett gyógyítás hatásfoka is jóval nagyobb.
Sokan azért nem kezdenek bele az életmódváltásba, mert félnek, hogy alapbetegségük mellett ezt nem tehetik meg büntetlenül. Holott szinte nincs olyan betegség, amelynek ne javítana állapotán a megfelelően kialakított, mozgásban gazdag életmód. Magas vérnyomással, cukorbetegséggel, mozgásszervi- vagy szív- és érrendszeri panaszokkal, sőt mentális zavarokkal is fontos egészségesen élni, ám ehhez mindenképpen igénybe kell venni szakértő irányítást és felügyeletet.

 A már hazánkban, az Oxygen Medicalban is elérhető életmód orvoslás felmérés és az ennek alapján kialakított személyre szabott életmódprogramok megoldást jelenthetnek a már kialakult betegségek kezelésében és a megelőzésben is.

A mellrák a nőket érintő második leggyakoribb daganatos megbetegedés, a bőrrák után. 100 nő közül körülbelül 15-nek van hajlama erre a betegségre. Éppen ezért nagyon fontos tudatában lennünk annak, hogyan csökkenthetjük a kockázatát

Az életmód három pillére

­Attól függetlenül, hogy volt-e a családban mellrákos beteg vagy sem, van néhány olyan életmódbeli tényező, amellyel csökkenthetjük a mellrák rizikóját. Ezek pedig a rendszeres mozgás, a testsúlykontroll és a visszafogott alkoholfogyasztás – áll a New York-i University of Rochester Medical Center tanulmányában. A kutatók 85 ezer, menopauzán átesett nőt vontak be a vizsgálatokba, amelyekben az összefüggéseket térképezték fel.

- Fontos, hogy a nők tudják: a családban öröklődő hajlamot rettenetesen felerősítik az egészségtelen életmódbeli szokások. Persze nehéz pontosan megbecsülni, milyen mértékben hat egy személyre a genetika, a környezet és az életmód, de azt a tanulmányunk is bizonyította, hogy az egészségesebb életet élő nők még akkor is védettebbek, ha a mellráknak van családi előzménye. – nyilatkozta a kutatás egyik vezetője.

A rizikó csökkenthető

Egy 1993-ban indult tanulmánysorozatban olyan 50 és 79 év közti nőket követtek nyomon, akiknek a családjában korábban nem volt 45 év alatti mellrákos megbetegedés. A többieket éppen azért nem vonták be a kutatásba, mert azt szerették volna látni, hogy csupán a táplálkozás, a mozgás és az alkoholfogyasztás milyen hatással van a mellrák kialakulására.

Ezek után két csoportra osztották a résztvevőket: olyanokra, akiknek a családjában volt 45 év felett kialakuló mellrák, és akiknek nem. Ezek után különböző kisebb csoportokat alkottak, aszerint, ki mennyire tartotta be a szakemberek által tett életmódbeli ajánlásokat.

Az ajánlások így szóltak:

-  Legalább 20 perc közepesen intenzív testmozgás a hét minimum öt napján

-  Normális testsúly

-  Legfeljebb egy adag alkohol naponta (nőknél ez kb.1 deci bor)

Miután 5,4 évig követték a résztvevőket, a következő megállapításokra jutottak:
- Azoknál a nőknél, akiknek a családjában volt 45 év felett kialakult mellrák, de teljesen betartották az életmódprogramot, 1000 nőből 5,94-nél fedeztek fel rákot évente.

- Azoknál, akiknél szintén volt családi érintettség, és csak részben tartották be az ajánlásokat 1000 nő közül 6,97 lett beteg.
- A családi előzmények nélküli nők közül, akik minden ajánlást betartottak, évente 1000 hölgyből 3,51-nél diagnosztizáltak mellrákot.

- A családi előzmény nélkül élő, de a programot csak részben követő nők közül 4,67 betegedett meg évente az 1000-es mintából.
Az eredményekből kiderül, hogy a helyes életmód akkor is nagyobb védettségséget ad a mellrák ellen, ha van erre genetikai hajlam és akkor is, ha nincs.

Az orvosoknak is ismerniük kell az eredményeket

A nőknek és az orvosoknak is tudatában kell lenniük annak, hogyan lehet csökkenteni a betegség kockázatát. Különösen azoknak kell felhívni a figyelmét a rendszeres mozgás, a táplálkozás és a visszafogott alkoholfogyasztás jelentőségére, akiknek a családjában már előfordult ez a daganatos betegség. Annak ellenére viszont, hogy leginkább a menopauzán már átesett korosztály a veszélyeztetett, a jóval korábban bevezetett egészséges életmód természetesen növelheti a védettséget.

A szinte járványszerű elhízás az egészségügy egyik legnagyobb kihívása, és gyakorlatilag az utolsó órákban járunk, amíg tehetünk valamit a jelenség ellen. A mozgásszegény ülő életmód és az ezzel összefüggésben megjelenő túlsúly számos betegség forrásának vagy rizikófaktorának bizonyult.

A vesekő kialakulása az elhízással is összefügg

2007 és 2010 közt megduplázódott az amerikaiak közt a vesekövesség előfordulása. Az ebben a három évben megkérdezett több, mint 12 ezer ember közül 8,8 százaléknak volt veseköve. Ez azt jelenti, hogy míg 1994-ben 20 ember közül csak egy küzdött ezzel a betegséggel, addig 2010-ben már 11 személyre jutott egy veseköves. A felmérések ugyanakkor nem csak a vesekő jelenlétére kérdeztek rá, hanem más adatokra is, így például a magasságra és a testsúlyra. Az eredmények birtokában a kutatók úgy találták, hogy az elhízás, a cukorbetegség és a köszvény mind növelik a vesekő kialakulásának esélyét.
Ezeket a megállapításokat mindenképpen figyelembe kell venni a betegségek kezelésénél, és még inkább a megelőzésnél. Jelenleg az orvoslás vesekő esetén elsősorban magukra a kövekre koncentrál, az életmódról pedig szinte megfeledkezik. Holott a szívbetegségeknél sem elég, ha kizárólag a fájdalmat szüntetjük meg, mindenképpen törekedni kell a kockázati tényezők – így a dohányzás, a magas koleszterinszint és vérnyomás – kiküszöbölésére is. Mivel a vesekő következményei a fájdalmon kívül is súlyosak lehetnek, akár a vese is elzáródhat, mindenképpen a megelőzésre kellene törekedni – elsősorban életmódváltással.   

A megoldás a mozgás és az egészséges életmód

Az életmódváltás egyik alapeleme a mozgás, kell, hogy legyen – természetesen a szakorvosi ellenőrzések és szükség esetén kezelés mellett. A fizikai aktivitás ugyanis bizonyítottan csökkenti számos betegség kockázatát, amelyeket érdemes sorra venni.
- Elhízás: a mozgáshiány miatt sokkal több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit elégetünk. Az életkor növekedésével egyébként is növekvő testsúly a mozgással kordában tartható, így – többek közt – a vesekő kockázata is csökken.
- Kardiovaszkuláris betegségek: az inaktív embereknek kétszer akkora esélyük van szívbetegségekre, mint aktívan mozgóknak. A mozgás ugyanakkor megelőzheti a stoke-ot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet is csökkenti.
- Cukorbetegség: a korábban csak a 40 feletti korosztályt fenyegető 2-es típusú diabétesz ma már a fiatalabbakat is érinti. Kialakulására a rendszeresen közepes vagy nagy intenzitású mozgást végzőknek 30 %-kal kisebb esélyük van, mint az inaktív embereknek.
- Rák: a fizikailag aktív személyeknek 40 %-kal kisebb az esélyük a vastagbélrákra, csökken a mellrák-kockázatuk, a magas intenzitású mozgás pedig hatásos lehet a prosztatarák ellen.
- Lelki hatások: a mozgás csökkenti a depresszió esélyét, segít a stresszes való megküzdésben, a gyerekeknek jó lehetőséget ad a szociális képességek fejlesztésére, a felnőtteknek pedig javul az önértékelése a mozgás által. Ráadásul az aktivitás más, egészségtudatosabb lépésekre is sarkall, mint például az egészségesebb étkezés és a dohányzásról való lemondás.
Az optimális mozgásforma, táplálkozás, kiegészítő gyógymódok és természetesen a szakszerű kezelés ma már komplex életmód programok formájában is elérhetők az Oxygen Medicalban, így akár már meglévő betegségek esetén is személyre szabottan segíthető a gyógyulás.