Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Megfelelő életmóddal a zsigeri zsírok ellen

Testösszetétel vagy BMI?

Az egészségi kockázatok szempontjából sokkal pontosabb mutató a testzsír- (azon belül is a zsigeri zsír) százalék, mint a BMI érték. A zsigeri zsírok arányának csökkentésével sokat tehetünk egészségünk megóvásáért.

Sokan nincsenek tudatában annak, hogy a hájas pocak ugyanakkora kockázatot jelent a koszorúér-betegség szempontjából, mint a magas koleszterinszint vagy a napi egy csomag elpöfékelt cigaretta. Azoknak az embereknek pedig, akik koszorúér-betegségben szenvednek, és egyre szélesedik a derekuk, kétszer akkora az esélyük a végzetes kimenetelre, még akkor is, ha a testtömeg-indexük (BMI) a normál tartományban van.

Ezekre a következtetésre jutott a Mayo Klinika kutatása, amelyben közel 16 ezer embert vizsgáltak meg. A tudósok szerint azonban a probléma mélyebb ennél, és közel sem csak a látható zsír jelenti a veszélyt. Az úgynevezett viszceláris (zsigeri) zsírok azok, amelyek a hasüregben helyezkednek el és körülveszik a belső szerveket. Ezek a zsírok jóval aktívabbak az anyagcserében, ráadásul gyulladásos faktorokat, és más anyagokat is termelnek, amelyeknek negatív hatásai vannak az egészségre. Következményként megjelenhet például szívbetegség, magas vérnyomás, stroke, 2-es típusú diabetes, metabolikus szindróma, alvási zavarok és a rák bizonyos fajtái.

Felejtsük el a BMI-t!
Az általános vélekedéssel szemben ilyen szempontból nem a BMI a legjobb mérőszám, hiszen sok embernek normál BMI mellett is magas a viszceláris zsír-aránya. A BMI csupán a testmagassághoz viszonyított súly mutatója.

Sokkal jelentősebb mérőszám a testzsír-százalék, amelynek mérése a személyre szabott életmódprogramok egyik kiinduló pontja.

A nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány a problémák gyökere, amely a zsigeri- és bőr alatti zsírok mennyiségét is növeli. Ehhez csak hozzájárul a magas stressz-szint, mivel fokozza a kortizol hormon termelődését, ami miatt a máj többlet cukrot termel. A cukor pedig éhségérzetet generál, vagyis következményképpen még többet eszünk, vagyis egyre több zsír rakódik ránk. A kör bezárult.  

Az elérhető megoldás

Biztonságos és hosszútávú megoldás megfelelően kialakított életmóddal érhető el, aminek része a helyesen összeállított táplálkozás, a személyre szabott mozgásprogram, és a hatékony stressz-kezelés. A személyre szabott életmódprogramok összeállításában, és irányításában segít Önnek az Oxygen Medical szakképzett csapata.

0 Tovább

Rizikófaktor: Fizikai inaktivitás

Kevés "régi bölcsesség" téved akkorát, mint az, amelyik szerint a lustaság félegészség. A lustaságot nemcsak a főnökünk és a családunk nem tolerálja, de még a szervezetünk sem, mégis egyre több hír szól arról, hogy a magyar emberek nagy része nem fordít elég időt és persze energiát a megfelelő mennyiségű testmozgásra.

A modern társadalmakban a fizikai inaktivitás az egyik legkiterjedtebb rizikófaktor, és a hétköznapi emberek csak most kezdenek ráébredni, hogy minden betegség előfordulásában komoly szerepet játszik. Heti 150 percnél kevesebb kardio edzés például már több mint kockázati tényező, hiszen megnöveli a szív- és keringési betegségek, az Alzheimer-betegség, a kettes típusú cukorbetegség, valamint a metabolikus szindróma előfordulását.

A kifogásokat keresőknek kifejezetten rossz hír, hogy ezeket humán és laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok is alátámasztják.

Az inaktivitás miatt felgyűlt hasi zsír szisztémás gyulladás forrása, ami inzulinrezisztenciához, érelmeszesedéshez, és akár tumor növekedéséhez is vezet. Ezzel szemben számos tanulmány és cikk foglalja össze azokat az eredményeket, amelyek hitelesen bizonyítják a rendszeres testmozgás jótékony, halálozási kockázatcsökkentő-, valamint az átlagélettartamot növelő hatását, illetve számos betegség kialakulásában közrejátszó preventív hatását.

Vizsgálatok kimutatták, hogy a rendszeres testedzés hozzájárul a lipid értékek javulásához, megakadályozza az elhízást, javítja az általános közérzetet, növeli a munkateljesítményt, vagy éppen csökkenti a csontozat és izomzat sérülési kockázatát.

 

A rendszeres fizikai terhelés hatására javul a vérkeringés is, így nő a szívizmok oxigénellátottsága, a szív teljesítóképessége, és erősebb, hatékonyabb összehúzódásra lesz képes.

A fokozott fizikai aktivitás értágító típusú anyagok felszabadulásával jár, ennek köszönhetően a magas vérnyomás és a koszorúér-betegségek megelőzésében is kiemelkedő szerepe van, sőt, ne felejtsük el azt is, hogy a szervezet inzulinműködésére is jó hatással van. A tréning során fokozódik az inzulinérzékenység, ami jelentősen hozzájárul a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának megelőzéséhez.

Ma már természetesnek tekinthető, hogy a kardio-respiratórikus rendszer, az endokrin rendszer és a többi szervrendszer kifogástalan működéséhez szükséges a rendszeres testmozgás.Statisztikai adatok támasztják alá, hogy a vezető halálokként szereplő betegségek többsége összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, valamint az elhízással.

Köztudott, hogy az aerob fizikai aktivitás javítja az anyagcsere funkciókat, megnöveli a mitokondriumok (légzési „sejtszervecskék”) számát, és az oxidatív enzimek aktivitását a vázizomban, így hatékonyabb szabályozást alakít ki az egész szervezetben. Továbbá fokozza a mitokondriális biogenezist (mitokondriumok képződését), hatékonyan eliminálja/javítja az estleges fehérje sérüléseket, génmutációkat,- ez által csökkenti bizonyos degeneratív betegségek kialakulásának kockázatát, és lassítja az öregedési folyamatokat.

 

0 Tovább

Életmód Orvoslás az RTL Klubon

Az Oxygen Medical humánkineziológusát, Hart Nikolettet kérdezte az RTL Klub - fókuszban az Életmód Orvoslás és az állapotfelmérés.

0 Tovább

Életmód Orvoslás

blogavatar

A civilizált világban a legnagyobb problémát jelentő betegségek többsége életmód-alapú. Az Életmód Orvoslás a különböző egészségügyi problémák kezelésében kínál étkezésen, mozgáson, stressz-menedzsmenten és más életmód tényezőkön alapuló kezelést.
- Testsúlycsökkentés
- EgészségPontok
- Életmód Orvoslás
- énEgészségem